Természetesen, ökologikusan és megújuló nyersanyagok felhasználásával egészségesen építeni – ez volt Johann Egginger elképzelése, amikor 1994-ben megalapította az Egginger Naturbaustoffe nevű céget.
Saját háza szerkezetének építése során szembesült vele, hogy bár a fából készült épület alapgondolata teljesen ökologikus volt, de a további munkálatokhoz szükséges szigetelő- és töltőanyagok, festékek, falburkolatok terén mindenfélét ajánlottak számára, viszont ezek között természetes anyagok egyáltalán nem voltak. A mezőgazdász mindenek előtt megújuló nyersanyagokból származó építőanyagokat szeretett volna használni, melyek lehetőleg a mezőgazdaságból származnak. A keresés során rátalált a megfelelő anyagokra, szigeteléshez a lenre és perlitre, a fapadlóra, a lenmagalapú természetes festékekre és a mészre. Tehát mégis léteznek ökologikus építőanyagok! Ezek azonban nem voltak helyben elérhetőek.
Ennek eredményeként úgy döntött – abban az időben, amikor a gazdálkodóknak „második láb” kiépítését és „direkt marketinget” ajánlottak -, hogy nyit egy nagyon különleges „gazdaboltot”. Ott pedig nem mezőgazdasági termékek lesznek kaphatók, mint például hús- és gabonatermékeknek, hanem a mezőgazdaságból származó építőanyagok. Saját otthona építése során intenzíven foglalkozott ezekkel, és kapcsolatot épített ki a gyártókkal. Ezenkívül mindigis szeretett építeni – gazdaságában majdnem minden évben épült, vagy átépült valami, így sok gyakorlati építési tapasztaltra tett szert.
A kis építőanyag kereskedés első termékei a természetes festékek, fapadlók és a különböző szigetelőanyagok voltak. Johann Egginger igazodva a direkt marketing elképzeléseihez területein elkezdett lent is termeszteni, amelyet a len szigetelőanyagok gyártója nyersanyagként használt. Kísérleteket folytattak kenderrel és más nyersanyagokkal is, a járműveiket saját termesztésű repceolajjal üzemeltették.
der Steinhiebl-Hof – idyllisch im Rottal gelegen ????
Első találkozás a vályogvakolattal
A másodállásban működtetett építőanyag kereskedés szépen fejlődött, a választék folyamatosan nőtt, leginkább az ügyfelek igényeihez igazodva. Elérkezett 1997, ekkor alkalmazták először a vályogot, mint építőanyag, melyet egy közép-németországi gyártótól vásárolták meg. A különböző építési területeken szerzett első tapasztalatok kitűnőek voltak, de a magas szállítási költségek és a vásárolt vályog építőanyag nagyon változó minősége árnyalta a teljes képet.
Így merült fel Johann Eggingerben az az ötlet, hogy mezőgazdasági termelőként kipróbálja a saját földjén található nyersanyagot építési alapanyagként. Tudta, hogy a “Steinhiebl-Udvar” tömör téglából készült, a téglákat a helyi agyagból helyben vetették és égették. Az agyagnak ehhez bizonyos tisztasággal és minőséggel kellett rendelkeznie.
A Steinhiebler vályoggal végzett első vakolási próbálkozások annyira pozitívak voltak, hogy a felhasználók semmilyen más vályogvakolatot nem akartak többé használni. A vályoggödör szinte teljesen kőmentes volt, a kész vakolat kitűnő szilárdságú volt és még dolgozni is nagyon könnyű volt vele. Kellemes, sárgás, barnás szín jellemezte.
Az első, saját készítésű vályogmalom
Saját vályoggyártás kezdete
Ezekből az első próbálkozásokból nőtte ki magát 2003-ban a helyi vályog építőanyag gyártásának gondolata. Azonban a késztermékhez még hosszú út vezetett. Be kellett vizsgálni a vályog szennyezőanyag tartalmát, engedélyeztetni kellett a vályog kitermelésének helyét, felvételre került az az első alkalmazott, de természetesen a termelési folyamat volt továbbra is a legnagyobb kérdés.
Az ötlet alapján a vályogot ki kell szárítani, finomra kell őrölni és további alapanyagokkal kell összekeverni. Hamar világossá volt, hogy nagyobb termelési területre volt szükség, ezért Johann Egginger 2004-ben egy nagy csarnokot bérelt egy egykori laktanyában. Ott senki nem érezte, hogy zavarja az őrlési folyamat során keletkező vályogpor.
A következő években tovább finomították a technikát, és javították a különböző típusú vakolatok receptúráit. Mindez Johann Egginger által meghatározott, a “vályogvakolat tisztasági követelményének” megfelelően történt: mindössze három alapanyagból, vályogból, homokból és természetes szálakból állt össze a termék – abszolút természetes és épületbiológia módon. A három összetevő megfelelő keverési arányának megtalálása, valamint a megfelelő homok és a megfelelő növényi szálak megtalálása volt a munka művészete.
Az egykori gyártócsarnok a régi laktanyában
A Levita, mint vályog márkanév
2007-ben Johann fia, Stephan Egginger – miután már az elmúlt években is sokat segített a vállalatnál – második alkalmazottként, öko-energetikai mérnöki tanulmányinak befejeztével csatlakozott a céghez. Egyre nagyobb mértékben részt vett a marketingben és az értékesítésben. Az értékesítés (mind az építőanyag kereskedelemben, mind a saját előállítású vályog építőanyagban) évről évre jelentősen nőtt. Az újonnan bevezetett és bejegyzett márkanév “Levita Lehm” (LE a “Lehm Egginger” és a VITA = lat. Life) hamarosan egyre több és több beruházó és építtető számára vált fogalommá. Ezen túlmenően más feldolgozó cégek is örömmel dolgoztak vályoggal, különösen a Levita Lehm modern, vakológéppel is felhordható száraz keverékeiért lelkesedtek.
A Levita vályogtermék kínálata tovább növekedett – vályogfestékek, nemesvakolatok és sok más anyag került a termékpalettára. Mindez érdekessé tette a márkát az építőanyag kereskedők számára is, így az értékesítési terület Németország déli részéről, Ausztria egész területére, észak Olaszországra, Szlovéniára és a szomszédos régiókra is kiterjedt.
“Natur & lehm” és “Biofaserlehm” csatlakozása
Időközben a piacon ismert, magas színvonalú termékek azt eredményezték, hogy az Egginger céget 2010-ben Roland Meingast, az osztrák vályog úttörője is felkereste, aki új gyártót keresett a “Natur & Lehm” és a “Biofaserlehm” márkájú termékei számára. Gyorsan megállapodtak, és rövid idő múlva a “Biofaserlehm” vakolatot Roland Meingast receptjei alapján az Egginger cég gyártotta. Először itt alkalmazták a nádrostot adalékként, amely a szinte láthatatlan természetes rostjai által még jobb tulajdonságokat biztosított a vályogvakolat számára.
Mintegy 2 év elteltével a biorost vályogtermékek értékesítését átadták az Egginger cégnek, akik átvették mindkét márkát.
DIN szabványosítás a vályogépítésben
2013-ban fontos újítás történt a vályogépítésben – bevezetésre kerültek vályog építőanyagok DIN-szabványai. Ennek eredményeként Németországban a vályog, mint építőanyag végérvényesen – a szkeptikus építészek és tervezők számára is -, újra szalonképessé vált. Johann Egginger a vályog szabványügyi bizottság meghívására Berlinben vett részt a normák kidolgozásában. Természetesen a Levita vályog vakolat műszaki tulajdonságait az új szabványok szerint azonnal tesztelték, így annak kiváló minőségét már laboratóriumi vizsgálatok is igazolták.
Az új “vályoggyár” építése
A vályog építőanyag egyre növekvő sikere miatt egyre szűkösebbé váltak a kapacitások a termelés területén. Habár régóta több helyet béreltek, de a vályog levegőn történő szárítása sok helyet igényelt, és a keverő- és őrlési technológia, valamint a tárolási kapacitások egyre inkább elérték a határokat. Több éves tervezés után Johann és Stephan Egginger 2015-ben úgy döntött, hogy egy teljesen új vályogvakolat gyárat építenek egy új helyszínen, a közeli Ering am Innben.
Az építkezés Eringben 2015 közepén elkezdődött, és 2016 elején már be lehetett költözni az új üzembe. A megújult keverőberendezések és a sokkal nagyobb tárolóhelyek mellett mindenekelőtt a szárítás megoldása jellemezte az új üzemet. Ez egy olyan eljárás szerint zajlott, amely teljesen egyedülálló volt. A földnedves, kitermelt vályogot vékonyan elterítették egy üvegcsarnokban. Az üvegház levegőjét csak a napfény melegíti, melynek hatására a relatív páratartalom csökken. Mivel a vályog mindig arra törekszik, hogy a páratartalmat kiegyenlítse, azonnal elkezdi leadni a nedvességtartalmát és így megszárad. A csarnok állandóan szellőztetett, így a nedves levegő távozik a csarnokból. Hogy vályognak ne csak a felszíne legyen száraz, egy forgató robot rendszeresen forgatja azt.
A cég ma
Ma az Egginger cégnek hét alkalmazottja van a termelés, az értékesítés és az építőanyag-kereskedelem területén. Johann és Stephan Egginger közösen vezetik a vállalatot. A gazdaságot, ahonnan minden eredetileg származik, Johann Egginger továbbra is irányítja, a Steinhiebl-farm mára már leginkább kiállítás, iroda és építőanyag raktár szerepet tölt be.
Mottó:
Ügyfeleinknek természetes, ökológiai és mindenekelőtt egészséges építést, fenntartható építőanyagokkal ellátni.
Munkatársainknak magas színvonalú, sokoldalú és megbízható munkahelyet kívánunk kínálni.
Együttműködési kapcsolatot kívánunk ügyfeleinkkel, amelyekből mindkét fél hasznot húz.
Szeretnénk tájékoztatni és tanácsot adni az építőknek arról, hogyan tudnak költséghatékony, kiváló minőségű és vonzó módon megvalósítani helyüket.
Tisztességes, tiszta, kiváló minőségű építőanyagokat kívánunk szállítani, amelyek könnyen kezelhetők és megfelelnek a modern műszaki követelményeknek.
A jövőben új termékekkel új ökológiai építési módokat is szeretnénk megtalálni.
“Igyekezzetek a világot egy kicsit jobb állapotban magatok mögött hagyni, mint ahogy találtátok!”
(Lord Robert Baden-Powell, a World Scout Movement alapítója)
