Tudnivalók

Miből áll a Levita vályogvakolat?

Levita vályogvakolat kizárólag agyagból, homokból és természetes rostokból áll. A vakolat típusától függően különböző homokot és rostfajtákat használnak. Az agyagot saját agyagbányánkban termeljük ki. A homokot különböző válogatott homokbányák szállítják Dél-Bajorországból és Felső-Ausztriából. Az összes alapanyagot szigorúan és rendszeresen ellenőrzik. A Levita vályogvakolat tiszta, kötőanyagok nélküli vályog építőanyag.

Meddig tart egy vályogvakolat?

Közép-Európában több százezer történelmi vályogház bizonyítja, hogy a vályog építőanyagok évszázadok óta működnek és tartanak. Egy jól karbantartott épület feltételei között nincs korlátozva a vályogvakolat tartóssága.

A vályogvakolat szellőzőrendszerrel is működik?

A vályogvakolat és a szellőztető rendszer nem kizárják, hanem kiegészítik egymást. A szellőztetőrendszer nagyon száraz beltéri levegőt biztosít, különösen nagy levegőcsere-sebesség mellett. A vályogvakolat ezt egy ideig ellensúlyozhatja. Ha szellőzőrendszer nélkül szeretne építkezni, a vályogvakolat szintén hasznos, mert a nedvesség és a szagok elnyelésével segíti a szellőzési intervallumok meghosszabbítását még a légmentesen kialakított szerkezetek esetén is. A szükséges oxigénellátás miatt azonban továbbra is ajánlott rendszeresen szellőztetni.

A vályogvakolat penészedik?

A vályogfelületek alacsony, jóval 5% alatti egyensúlyi nedvességtartalmukkal, és a nedvesség gyors leadásának képességével, nem adnak életteret a penészgombáknak. A gombáknak sokkal magasabb, 15% feletti páratartalomra van szükségük tartósan a virágzáshoz. A frissen felhordott vályogvakolat esetében azonban ügyelni kell az átszellőztetésre és a lehető leggyorsabb száradás biztosítására, különben a száradási szakaszban penészedés léphet fel. A kiszáradt vályogvakolaton a penésznek már nincs élettere. Még a kritikus területeken is, mint például a hőhidak, a vályog viszonylag érzéketlen, mert felszívja a kondenzációt, míg más anyagok esetében a nedvesség megáll a felületen. Penészproblémák esetén ennek ellenére nemcsak a problémás helyet kell felújítani, hanem az okokat is meg kell szüntetni.

A kész vályogfelület lehet homokszemcsés?

A természetes vályogvakolat nem olyan, mint más, kémiai stabilizátorokat tartalmazó vakolat, amely minden körülmények között megakadályozza a homokszemcséződését. Megfelelő felületkezeléssel azonban a kész vályogvakolatok gyakorlatilag nem homokosodnak el. A felület rögzítéséhez a megfelelő festék is hozzájárul, ilyenek például a  Levita vályogfestékek. A vályogvakolatokat, amelyek barna színűnek  maradnak, a lehető legjobban tömöríteni, hogy viszonylag sima, szemcsék nélküli felület jöjjön létre. Továbbá szilárdítani kell a felületet színtelen Levita kazein alapozóval és rögzítővel.

Lehet-e vályogvakolaton repedés?

A kész vályogvakolatnál nem kell repedésektől tartani. Az első réteg, az UP2, vagy UNI 1,8 vályogvakolat száradáskor finom zsugorodási repedéseket képez, ezért a második réteggel meg kell várni, amíg az első réteg teljesen kiszárad. Csak ezután szabad az OP1, vagy BFF01 vályogvakolatot vékony rétegben felhordni. A vályog felsővakolat kiküszöböli a finom repedéseket, és úgy van beállítva, hogy a vékony rétegvastagságon ne képezzen repedést.

Mit jelent a DIN 18947-es szabvány?

Az 2013-as a DIN 18947 vályog szabvány szerinti “gyárilag gyártott vályogvakolatok” (azaz nem építési helyszíni keverékek) a szabályozott építőanyagok közé tartoznak, ami azt jelenti, hogy nagyobb épületekre hivatalosan jóváhagyták. A szabvány meghatározza a vizsgálati módszereket is, amelyek szerint a vályogvakolatok szilárdságát, vízfelvételi, tűzvédelmi és egyéb tulajdonságait meg kell vizsgálni. Az értékeket maguk a gyártók, de a tanúsító vizsgálati laboratóriumok is rendszeresen ellenőrzik. A szabvány azt is előírja, hogy az agyag az egyetlen kötőanyag a DIN 18947 szerint a vakolat számára. Ennek eredményeként a DIN 18947 szerint tanúsított vakolatok építői és tervezői biztosak lehetnek abban, hogy a vakolatok a szabványban előírt és megvizsgált tulajdonságokkal rendelkeznek. Minden Levita agyaggipsz megfelel a DIN 18947 szabványnak.

Miért készít a Levita kizárólag száraz vályogvakolatokat?

Míg korábban részben földnedves vályogvakolatok voltak használatban, a Levita kizárólag száraz vályogvakolatokat gyárt. Ezeknek az az előnye, hogy nem csak kézzel, vagy speciális vályog vakológépekkel lehet felhordani, hanem a széles körben elterjedt hagyományos vakológépekkel is. Ezen túlmenően a száraz vályogvakolatok évekig elállnak, míg a földnedves vályog néhány hét eltelte után elkezd büdösödni. Végül, de nem utolsósorban, a száraz Levita vályogvakolatokkal télen is lehet dolgozni, miközben a földnedves vályog megfagy.

Használható a vályogvakolat a fürdőszobában?

A vályogvakolat természetesen fürdőszobában, WC-ben, konyhában, szaunában és egyéb helyiségekben is használható. A vályog tulajdonságaiból adódóan a vályogvakolat rendkívül rövid idő alatt képes nagy mennyiségű nedvességet felszívni, így a helyiségek páracsúcsai enyhülnek. Ennek eredményeként például zuhanyzáskor az ablakok, tükrök és burkolólapok nem párásodnak be. Ha szellőztetés után a levegő páratartalma csökken, a vályogvakolat felszabadítja a nedvességet. A nedvesség felvétele csökkenti a penész kockázatát is. A vályogot azonban kizárólag vízmentes területen szabad felhasználni.

Burkolható a vályogvakolat?

A vályogvakolatra nem szabad burkolni. Egyrészt a burkolat alatti vályogvakolat nem tudja kifejti hatását a lakóklímára, másrészt a burkolólapokra vonatkozó előírások olyan felületeket írnak elő burkolási alapnak, mint a mészcement vakolat, vagy speciálisan gipszkarton panelek. Azonban burkoló szegélyléc minden esetben ragasztható a vályogra. Azon vályogfelületek, melyeket csak kis mennyiségű víz ér, könnyen víztaszítóvá tehetők viaszréteggel.

A vályogvakolat megpuhul nedvesség hatására?

A vályogvakolatot csak folyóvíz tudja megpuhítani, például csőtörés esetén. A levegőből felszívja a párát, amíg el nem éri az egyensúlyi nedvességtartalmat, de továbbra is szilárd marad. Soha nem vesz fel annyi nedvességet, hogy meglágyuljon.

Hogyan szilárdul meg a vályog?

A vályog a levegőn való száradás során szilárdul meg. A végső keménységét akkor éri el, amikor az adalékvíz teljesen kiszárad. Ezt a folyamatot nevezik fizikai száradásnak, szemben az olyan kötőanyagok kémiai száradásával, mint a cement, vagy a gipsz, melyek az adalékvíz egy részét kémiailag eltárolják. 

A vályog megfelelő az allergiások számára?

A vályog építőanyagok tökéletesen megfelelőek az allergiások számára, mivel a vályog  allergén anyagot nem tartalmaz. A Levitánál létezik egy minden termékre vonatkozó nyilatkozat, így bármikor ellenőrizhető, hogy allergiás-e bármilyen összetevőre. A vályog szennyezőanyag mentes és bőrbarát.

Vályoggal lehet szigetelni?

A vályog építőanyagok, mint például a vályogvakolat és vályoglap jó hővezetők, ezért nem alkalmasak szigetelő anyagként. Jobb hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkeznek a könnyű vályogkeverékek, melyeknek magas a szalmatörek, farost, vagy habosított habüveg granulátum tartalma. Ezek azonban még mindig nem érik el a modern ökológiai szigetelő anyagok, például a kender, a juta vagy a lágy farostlemezek szigetelési értékét. A lehető legalacsonyabb szerkezeti szilárdsággal a jó szigetelő hatás megcélozható, ehhez ajánlott a tiszta szigetelő anyag és a vályog kombinálása. Például a  falak belsőleg lágy farosttáblákkal szigetelhetők, majd vályoggal vakolhatók. Így lehet az anyag tulajdonságait a legjobban kombinálni, jó szigetelőanyag a szigetelőhatáshoz és vályogvakolat a jó beltéri klímához.

A vályog tárolja a hőt?

A legtöbb vályog építőanyag, mint például a vályogvakolatok, vályoglapok, valamint a vályogtégla vagy a döngölt vályogfalak 1800 kg / m³-es sűrűségüknek köszönhetően nagyon jó hőtároló képességgel rendelkeznek. Ezt a tulajdonságot az alapkemencéknek vályoggal való vakolásával lehet kihasználni, hogy elérjük a lehető leghosszabb hőleadást. Még a kenyérsütéshez használt vályogkemencék is azon az elven működnek, hogy a tűz eloltása után a hőt a lehető leghosszabb ideig tartják. A vályog építőanyagok növelik az épület hőtároló tömegét, télen pedig lassítják az épület kihűtését. Egy hőtároló fal tudatos tervezése által, az alacsonyan álló téli nap energiája felvehető, melyet a fal az esti és éjszakai órákban bejuttat a lakótérbe. Ezt passzív napenergia felhasználásnak nevezzük. 

A vályog radioaktív?

A vályog építőanyagok, mint az összes ásványi építőanyag, ami homokot, kőzetet, meszet, vagy cementet tartalmaz, nagyon alacsony természetes sugárzással rendelkezik. Ez abban mutatkozik meg, hogy a radon és a tórium nagyon kis mennyiségben szabadul fel. Ezek illékony gázok, amelyek könnyen szellőztethetők. A Levita vályog építőanyagai tesztelve lettek természetes radioaktivitás szempontjából, és megállapítható, hogy hatásuk észrevétlen és ártalmatlan. Már nagyon alacsony levegőcsere esetén, amelyet a lakóhelyiségeknél higiéniai okokból be kell tartani, a gázok elszivárognak. Sugárzás szempontjából a vályognál sokkal szembetűnőbb például sok burkolat, természetes kő, vagy bizonyos homok és kavics, illetve beton alkotórész.

A vályog elnyeli a szennyező anyagokat és szagokat?

A vályog nemcsak elnyeli, hanem semlegesíti is a szennyező anyagokat és szagokat a lakótér levegőjéből. A vályogtermékek belsőleg (felvétel által) és külsőleg (vályogmaszk, iszappakolás) is méregtelenítenek. Néhány állatfaj agyagot eszik, hogy a szervezetében lévő szennyező anyagokat megkösse és eltávolítsa. 

Hogyan viselkedik a vályog tűz esetén?

A vályog nem éghető és tűzvédelmi szempontból kiváló. A maximum 1% rosttartalmú vályogvakolat az A1 (nem éghető) tűzvédelmi osztályba sorolható. Sőt tűz esetén a vályog építőanyagok energiát vesznek a tűzből a tégla kiégetéséhez.

Milyen kemény a vályogvakolat?

A Levita vályogvakolat erősebb, mint a kereskedelmi gipszvakolat, és összehasonlítható más beltéri vakolattípusokkal. A Levita vályogvakolatok mindegyike megfelel a DIN 18947 vályogvakolat szabvány szerinti SII szilárdsági osztálynak, ezért ideálisan használható lakó- és irodahelyiségekben. A szögek beverése, vagy a fúrás sem jelent problémát, fúrásnál azonban az ütvefúró funkciót ki kell kapcsolni.

Hol lehet a legjobban a vályogot alkalmazni?

A vályog építőanyagokat a belsőépítésben használják. A legnagyobb hatást akkor fejtik ki a lakóklímára, ha a vályog közvetlenül érintkezik a szoba levegőjével, például a falfelületen lévő vályogvakolat, vályoglap formájában. De belső építőanyagokként, például mennyezetben lévő vályog töltőanyagként, vagy falban lévő vályogtéglaként is van pozitív hatásuk a tárolótömegre,  vagy a hangszigetelésre. Az új épületekben, amelyek nagyon légmentesek, a vályog meghosszabbítja a szellőzési időközöket. A régi épületek felújításánál a lélegző, nedvességet kiegyensúlyozó vályog építőanyagok gondoskodnak arról, hogy az épület megmaradhasson és elkerülje a penészedést. A vályog minden esetben javítja a beltéri klímát.

Mennyi energiát igényel a vályog gyártása?

Mivel a vályog építőanyagokat   általában kémiai folyamatok, vagy energiaigényes égetési folyamatok nélkül lehet előállítani, a vályog építőanyagok előállításának primer energiaigénye rendkívül alacsony. Sőt a Levita még napenergia alapanyagszárítást is alkalmaz, és a fotovoltaikus rendszert használata által több villamosenergiát termel, mint amennyi a vályogvakolat előállításához szükséges. Ezáltal az elsődleges energiaigény csaknem nullára csökken.

A vályog építőanyagok alkalmasak házi kivitelezésre is?

A vályog építőanyagokkal való munkavégzés alkalmas otthoni kivitelezésre is. A legtöbb technika, mint például a vályogvakolatok felhordása, egy kis kézügyességgel könnyen elsajátítható, megtanulható. Mivel a tiszta vályog építőanyagok visszafordítható anyagok, szükség esetén vízzel újra feloldhatók és újra feldolgozhatók. Semleges pH-értéke miatt a vályog csupasz kézzel is nagyon jól feldolgozható, és kreativitásra inspirál. A “gyakorlat teszi a mestert” mondás a vályogra is vonatkozik, ezért szükség esetén szívesen közvetítünk hozzáértő, tapasztalt kézműveseket.

Alkalmasak a vályog építőanyagok kültéri használatra is?

Mivel a tiszta vályog építőanyagok vízben oldódnak, kültéri használatra, legalábbis Közép-Európában csak korlátozott mértékben alkalmasak, mivel az eső feláztatja őket. Ezért le kell mondani a vályog kültéri használatól, és inkább más ökológiai anyagokat kell használni. Ha a vályogot szabadban akarják használni, akkor azt szerkezetileg meg kell védeni a nedvességtől, például egy nagy előtetővel. Ezek az eljárások azonban általában aránytalanul drágák, ezért a kültéri használat nem ajánlott.

Felújítás során is használható a Levita vályogvakolat?

A Levita vályogvakolat ideális felújításhoz is. Az alap megfelelő előkészítésével szinte minden létező felületre felhordható vályogvakolat. Különösen a régi épületekben fontos a lélegző, nedvességszabályozó anyagokkal, mint például vályoggal dolgozni, hogy megőrizzék az épületet és elkerüljék a penészedést. 

Mely helyiségekben ajánlott a vályogvakolat?

Vályogvakolatot olyan helyiségekben ajánlott használni, ahol sok időt töltünk, és ahol kedvező klímát szeretnénk, például a hálószobában, a gyermekszobában, a nappaliban, az étkezőben, a konyhában, vagy az irodában, az iskolákban. A fürdőszobában is ajánlott a vályog, mivel itt teljes mértékben kihasználható a nedvességkiegyenlítő hatása, ami például abból látszik, hogy a tükör zuhanyozáskor nem, vagy csak nagyon hosszú zuhanyzás esetén párásodik be. A penésznek esélye sincs, amennyiben a burkolt felületek aránya minimálisra csökken és a fennmaradó felületek pedig vályoggal borítottak. Alapvetően a vályogvakolat szinte minden helyiségben alkalmazható.

Milyen nagy és milyen vastag legyen a vályogfelület?

Alapvetően minél nagyobb és minél vastagabb a vályogvakolat felülete, annál több nedvességet képes felszívni, és annál inkább érzékelhető a beltéri klímára gyakorolt ​​pozitív hatás. A felület mérete az összes felvett vízmennyiség sebessége és a rétegvastagság szempontjából döntő. A legfontosabbak a fal felső 1,5 – 2 cm-es része, ahol a vályogvakokat nem feltétlenül kell vastagabbá tenni.

Melyik alapozók alkalmasak a Levita vályogvakolathoz?

Elvileg minden felületre felvihető a Levita vályogvakolat, amely más vakolatokhoz is alkalmas. Általánosságban fontos, hogy az alapfelület szilárd és teherbíró, por-, zsír- és olajmentes legyen. Az alaptól függően esetleg vakolattartó réteggel, előnedvesítéssel, ragasztóval való kitöltéssel, vagy alapozóval való előkészítés szükséges. A legegyszerűbb a téglafalra való felhordás, ez egyszerűen, speciális előkészítés, vagy kétrétegű megerősítés nélkül vakolható. Mint minden abszorbens alap esetében, a téglafal megfelelő előnedvesítése szükséges.

A gipszkarton alkalmas vályoggal való vakolásra?

A gipszkarton és a gipszrostlap vékony rétegű (3 – 4 mm) vályogvakolattal fedhető. Ehhez a lapokat először a gyártó utasításainak megfelelően fel kell dolgozni. Ezután Levita szemcsés alapozóval alapozni, ezután felhordható a vályogvakolat. Gondoskodni kell a nagyon gyors száradásról, különben különösen a gipszkarton meglágyulhat és hullámossá válhat. Természetesen ez a vékony vályogréteg kevésbé hatásos a beltéri klímára, mint egy 2 cm vastag vályogréteg, ezért érdemes megfontolni, hogy lehet-e például gipszkarton helyett vályoglapokat használni.

Felvihető a Levita vályogvakolat fára?

A vályogvakolat felvihető faaljzatokra is, például durván fűrészelt zsaluzatra, tömörfa elemekre, tömbfalakra vagy faalapú lapokra, például OSB táblákra. Ezeknél az alapoknál  azonban vályoghordó réteg, például nád strukatur, Heraklith fagyapot lemez, vagy lágy farostlemez használata szükséges. Ezenkívül a faalapoknál általánosan vakolaterősítő háló használatára is sor kerül a repedések elkerülése érdekében. A fa és a vályog ideális partnerek, mivel a vályog közvetlen érintkezés során eltávolítja a szomszédos fából a nedvességet, és a fa nedvességtartalmát 10% alatt konzerválja. Ez a hatás megfigyelhető számos történelmi favázas házban és gerendaházban, amelyeknél évszázadok óta alig került sor fajavításokra. A faházakban a vakolás után különösen gyors száradásról kell gondoskodni.

A beton vakolható vályoggal?

Megfelelő előkészítés után a betonfelületek vályoggal is vakolhatók. Ha vastag, kétrétegű vályogréteget kell felvinni, a beton felületét mészcementpermettel, vagy fogazott simítóval felhordott tapadóhabarccsal kell előkészíteni. Ha a betonalap nagyon sima, és csak egy rétegben kell a 4 mm vastag vályog felsővakolatot felhordani, akkor elegendő a Levita szemcsés alapozóval való felületkezelés.

Felhordható a Levita vályogvakolat falfűtésre?

A vályogvakolat ideális a falfűtések vakolatához, akár rézcsövekből, akár műanyag csövekből készülnek. A falfűtés ideális esetben a vályogvakolat kiszárítására is felhasználható.

Cserépkályha vakolható vályoggal?

A vályog jó hőtároló, és mint ilyen, kiválóan alkalmas fallal beépített fűtőbetétek vakolásához. Mivel a kemencék hőmérsékleti ingadozása miatt mozgások léphetnek fel, vakolaterősítő háló beágyazása ajánlott a repedések elkerülése érdekében.

Mikor van szükség vakolaterősítő hálóra?

Ha nem homogén az alap (pl. tégla és beton közötti átmenet esetében), vagy ha mozogások és feszültségek léphetnek fel az alapon, vakolaterősítő háló használata szükséges. Ennek megfelelően a faalapok minden fajtája esetén, különféle paneleknél, falfűtésnél és kályháknál vakolaterősítő hálót kell beágyazni.

Melyik alapozók alkalmasak a Levita vályogvakolathoz?

Elvileg minden felületre felvihető a Levita vályogvakolat, amely más vakolatokhoz is alkalmas. Általánosságban fontos, hogy az alapfelület szilárd és teherbíró, por-, zsír- és olajmentes legyen. Az alaptól függően esetleg vakolattartó réteggel, előnedvesítéssel, ragasztóval való kitöltéssel, vagy alapozóval való előkészítés szükséges. A legegyszerűbb a téglafalra való felhordás, ez egyszerűen, speciális előkészítés, vagy kétrétegű megerősítés nélkül vakolható. Mint minden abszorbens alap esetében, a téglafal megfelelő előnedvesítése szükséges.

A gipszkarton alkalmas vályoggal való vakolásra?

A gipszkarton és a gipszrostlap vékony rétegű (3 – 4 mm) vályogvakolattal fedhető. Ehhez a lapokat először a gyártó utasításainak megfelelően fel kell dolgozni. Ezután Levita szemcsés alapozóval alapozni, ezután felhordható a vályogvakolat. Gondoskodni kell a nagyon gyors száradásról, különben különösen a gipszkarton meglágyulhat és hullámossá válhat. Természetesen ez a vékony vályogréteg kevésbé hatásos a beltéri klímára, mint egy 2 cm vastag vályogréteg, ezért érdemes megfontolni, hogy lehet-e például gipszkarton helyett vályoglapokat használni.

Felvihető a Levita vályogvakolat fára?

A vályogvakolat felvihető faaljzatokra is, például durván fűrészelt zsaluzatra, tömörfa elemekre, tömbfalakra vagy faalapú lapokra, például OSB táblákra. Ezeknél az alapoknál  azonban vályoghordó réteg, például nád strukatur, Heraklith fagyapot lemez, vagy lágy farostlemez használata szükséges. Ezenkívül a faalapoknál általánosan vakolaterősítő háló használatára is sor kerül a repedések elkerülése érdekében. A fa és a vályog ideális partnerek, mivel a vályog közvetlen érintkezés során eltávolítja a szomszédos fából a nedvességet, és a fa nedvességtartalmát 10% alatt konzerválja. Ez a hatás megfigyelhető számos történelmi favázas házban és gerendaházban, amelyeknél évszázadok óta alig került sor fajavításokra. A faházakban a vakolás után különösen gyors száradásról kell gondoskodni.

A beton vakolható vályoggal?

Megfelelő előkészítés után a betonfelületek vályoggal is vakolhatók. Ha vastag, kétrétegű vályogréteget kell felvinni, a beton felületét mészcementpermettel, vagy fogazott simítóval felhordott tapadóhabarccsal kell előkészíteni. Ha a betonalap nagyon sima, és csak egy rétegben kell a 4 mm vastag vályog felsővakolatot felhordani, akkor elegendő a Levita szemcsés alapozóval való felületkezelés.

Felhordható a Levita vályogvakolat falfűtésre?

A vályogvakolat ideális a falfűtések vakolatához, akár rézcsövekből, akár műanyag csövekből készülnek. A falfűtés ideális esetben a vályogvakolat kiszárítására is felhasználható.

Cserépkályha vakolható vályoggal?

A vályog jó hőtároló, és mint ilyen, kiválóan alkalmas fallal beépített fűtőbetétek vakolásához. Mivel a kemencék hőmérsékleti ingadozása miatt mozgások léphetnek fel, vakolaterősítő háló beágyazása ajánlott a repedések elkerülése érdekében.

Mikor van szükség vakolaterősítő hálóra?

Ha nem homogén az alap (pl. tégla és beton közötti átmenet esetében), vagy ha mozogások és feszültségek léphetnek fel az alapon, vakolaterősítő háló használata szükséges. Ennek megfelelően a faalapok minden fajtája esetén, különféle paneleknél, falfűtésnél és kályháknál vakolaterősítő hálót kell beágyazni.

Vályogvakolat felhasználása

Hogyan történik a vályogvakolat felhasználása?

A vályogvakolat feldolgozása kézzel vagy szokásos vakológépekkel történhet. A legtöbb alapon a Levita vályogvakolat   2, vagy 3 rétegben kerül felhordásra. Az első réteg általában 1-3 cm vastagságban készül durva szemcsés anyaggal (pl. UP2 2 mm szemcsemérettel, vagy UNI1,8 1,8 mm szemcsemérettel), a finom réteg finomabb szemű anyaggal (pl. OP1, vagy BFF01 1 mm szemcsemérettel) 3-5 mm vastagságban kerül felhordásra. Fontos, hogy az első rétegnek teljesen meg kell száradnia, mielőtt a következő réteg felvitelre kerül.

A Levita vályogvakolatot több rétegben dolgozzák fel?

A Levita vályogvakolat alaptól függően 2-3 rétegben kerül felvitelre, kivéve, ha valójában csak egy 3-4 mm vastag, vályog finomvakolat alkalmazásra van szükség. Nem ajánlott egyrétegű eljárás használata, mivel vastagabb vályogrétegek száradásakor kis zsugorodási repedések léphetnek fel. Ezek a vályog finomvakolat felhordásakor záródnak. Azokon a felületeken, amelyeken vakolaterősítő hálót kell használni, szintén nem lehet egy rétegben dolgozni.

Mennyi ideig tart a Levita vályogvakolat száradása?

A vályogvakolatnak vastagságtól, felülettől és időjárástól függően körülbelül 2-4 hét, a körülbelül 4 mm vastag vályog felsővakolatnak körülbelül 1 hét száradási időre van szüksége. Általában elegendő a szellőztetés, de szükség esetén kiegészítésképp fűtéssel kell biztosítani, hogy a vályogvakolat a lehető leggyorsabban megszáradjon. A vályogvakolatok nem tudnak túl gyorsan száradni, és más vakolatokhoz hasonlóan a víz kémiai integrálásához nincs szükségük időre. Ha a vályogvakolat már száraz, akkor válik láthatóvá a színe. Nedvesen sötétbarna, száraz állapotban a kiindulási anyaghoz hasonlóan fényes okkerbarna színű. Ha a felület egyenletesen világos, a száradás befejeződött, és elvégezhető a következő feldolgozási lépés. A páratartalommérők, melyeket a többi vakolattípushoz alakítottak ki, vályog esetében nem használhatók.

A Levita vályogvakolat télen használható?

A Levita vályogvakolattal alapvetően télen is lehet dolgozni. A vakolat száraz kiszerelésű, így ha szárazan tárolják, az anyag nem fagy meg. A feldolgozás és különösen a száradás során, a hőmérséklet nem szabad, hogy +5°C alá essen, mert ha a nedves vályogvakolat a falon megfagy, akkor lepattoghat. Annak érdekében, hogy a vályogvakolat télen is ki tudjon száradni, feltétlenül szükséges az építkezés fűtése.

Ki használja a Levita vályogvakolatot?

A Levita vályogvakolatot alapvetően minden érdeklődő festő, kézműves és jó kézügyességű házi barkácsoló szakember is használhatja, feldolgozását, használatát könnyű megtanulni. Azonban mint sok területen, itt is előny a tapasztalat. 

A Levita vályogvakolat felhordható vakológéppel is?

A Levita vályogvakolat nem csak kézzel, vagy speciális vályogvakológéppel, hanem szokásos eszközökkel, mint például a G4-el és a többi gyártó hasonló típusaival is használható.

Hogyan javítható a vályogvakolat sérülése?

Sérülés esetén a vízben való oldhatóság miatt a vályogvakolatok viszonylag könnyen javíthatók. Az érintett terület benedvesítése után a hiányzó anyagot pótolni kell. Röviddel ezután az újonnan felvitt anyagot a meglévő felületi struktúrához igazodó felületű szivaccsal összedörzsöljük, összesimítjuk a szomszédos, régi anyaggal. Festés után a javításnak már nem szabad láthatónak lennie.

Bővebben…