A vályogvakolat és a fa tökéletesen illeszkednek egymáshoz. Mivel a fa több nedvességet tartalmaz, mint a vályog, az eltávolítja a szomszédos fa nedvességét és megőrzi azt. A két anyag kombinációja révén a favázas házak évszázadokon át épen és sérülésmentesen tudtak megmaradni az utókor számára.
Rétegek:
– Alapréteg
– Felület előkészítés
– UP2 vályog alsóvakolat
– Közbenső száradás
– OP1 vályog felsővakolat
– Felület kialakítás, vályogfestés
Alaprétegnek tekinthető például a fűrészelt fa zsaluzat, a régi tömörfa, vagy a fa tömbfalak, valamint a modern faanyagok, például OSB lapok, illetve lágyfarost lemezek is. A fűrészelt fa zsaluzatnak száraznak és kis résektől mentesnek kell lennie. A régi, tömörfa, vagy fa tömbfalak esetében a repedéseket csak kenderrel szabad feltölteni. Ideális hozzá a laza töltő kender, amelyet apró fonattá kell sodorni. Ezek a fonatok opcionálisan bemárthatók a nagyobb szilárdság érdekében vályogvakolatba. Az OSB lapok gond nélkül alkalmasak vályogvakolatok hordozására. A lágyfarost lemezek abban az esetben megfelelőek, ha belső szigetelésként a gyártó jóváhagyta. A víztaszító külső szigetelőlemezeket általában először szemcsés vályogalapozóval kell előkezelni, mivel ezek nem vesznek fel nedvességtartalmat.
A vályogvakolatok könnyen kezelhető felületeket igényelnek, ezért vakolat-hordó felület kialakítására van szükség a fűrészáru, tömör fa és tömbfalak, valamint OSB táblák esetében. Erre a legmegfelelőbb a nád strukatur. Nádszálakról van szó, melyek horganyzott huzallal vannak összekötve olymódon, hogy a köztük lévő távolság körülbelül 1 cm. Ezt a nád strukaturt a drótozásnál az alaprétegre rögzítik.
Útmutató a nád strukatur rögzítéséhez
Az UP2 vályog alsóvakolatot simítóval, vagy vakológéppel kell felhordani kb. 15 mm vastagságban. Egy réteg vastagsága 10 mm-től legfeljebb 30 mm-ig terjedjen. Ha vastagabb rétegre van szükség az egyenetlenség kompenzálására, akkor az összes réteg vastagsága max. 30 mm legyen. Az egyes rétegeket tökéletesen meg kell szárítani, mielőtt újabb réteg viszünk fel.
Fontos, hogy a felvitt vakolati réteg teljesen kiszáradjon, mielőtt a következő réteg felhordása megtörténik. A száraz, vályog alsóvakolatot jól meg kell nedvesíteni. Ezután 3 – 5 mm vastagságban simítóval felhordható az OP1 vályog felsővakolatot. Miután ez valamennyire megszilárdult, de a felület még formázható, elvégezhető a felületkezelés. A felület szivaccsal való simításával, enyhén szemcsés szerkezet alakul ki. Simítóval, vagy japán kanállal való megmunkálás után egy nagyon sima felület jön létre. A vakolat ecsettel történő átdolgozása után strukturált felületet keletkezik. Vályog felsővakolat száradása után, a felületet puha seprűvel le kell söpörni, eltávolítva ezáltal a laza homokszemeket. Ezt követően a felületet falkötőanyaggal rögzíthetjük, ha “nyers” barna felületet akarunk. Ha fehér, vagy színes felületet szeretnénk elérni, akkor páraáteresztő festékkel festhetjük a felületet. A légáteresztés fontos, különben a vályog pozitív tulajdonságai elveszhetnek. Ideálisak a Levita vályogfestékei és vályog simítóvakolata, mivel ezek a vakolatrendszerhez igazodnak, és a vályog tulajdonságai teljes mértékben tiszteletben vannak tartva. A tiszta mész és mészkazein festékek szintén alkalmasak. Festék helyett a felületet fehér vagy színes vályog nemesvakolat is fedheti. Ez nagyon különleges felületeket tesz lehetővé, például csillám vagy gyöngyház hozzáadásával.