A padlófűtés diadalmenete az 1970-es években kezdődött. A rendszerek felépítése azóta alig változott: hőszigetelés, fűtőcsövek, esztrich beton. Az előnyök mellett azonban a hátrányok is megmaradtak: telepítési magasság, súly, párásodás és az ügyfelek számára leginkább észrevehető tehetetlenség. A fűtőcső feletti termikus tömeg helytelen elhelyezkedése meghatározta, hogy a felmelegedés és a felmelegítés több órát, több napot is igénybe vett. Ez pedig meggátolta a hőátadási időszakok megtakarítási potenciáljainak kihasználását.
A Lithotherm rendszere viszont csak akkor fűt, ha az szükséges. A fűtőcsövek, amelyek közvetlenül a padlóburkolat alatt futnak, hosszabb várakozási idő nélkül közvetlenül a lakótérbe juttatják a hőt. A rendszer megfordítása nemcsak a tehetetlenséget minimalizálja, hanem a hőtömeg optimalizálását is lehetővé teszi, hogy valóban csak akkor fűtsön, amikor a szükség van rá. Ezen optimalizálás révén az ügyfél a gyors és célzott beállítás előnyeit élvezheti, amely szükséges a megtakarítási lehetőségek kiaknázásához.
A fűtési terhelés az épület hőveszteségét jelzi, amely a környezeti hőmérsékleti különbség következtében merül fel. A következő tényezők járulnak hozzá a hőveszteséghez: szellőzés, tető, fal, padló, ablakok és ajtók. E veszteségek kompenzálása érdekében az épületet energiával kell ellátni. Ez az energia szükséges energiának, amelyet minden szobában a kívánt szobahőmérséklet fenntartásához rendelkezésre kell bocsátani. A fűtési terhelést kiszámítják egy bizonyos külső külső hőmérsékletre és egy egyeztetett belső hőmérsékletre.
a hideg varázslat legalacsonyabb hőmérséklete, amelynek 20 éven belül legalább tízszer kell tartania legalább két egymást követő nap alatt. Ezen kültéri hőmérséklet alatt az épület hőgenerátorának képesnek kell lennie az épület melegítésére az egyeztetett szabványos belső hőmérsékletre, például 20 ° C-ra (lakóterek). A standard kültéri és beltéri hőmérsékletet Németországban a DIN EN 12831 szabvány tárolja. A belső hőmérsékletet az ügyfél igényei szerint lehet beállítani.
A szokásos fűtési terhelést az egész épület számára meghatározzák a hőgenerátor és a helyiség méretezése alapján a fűtési felületek méretezésére. A fűtési terhelést szoba szerint számítják ki és összegezik az épület teljes fűtési terhelésével. Így meghatározható az egyes fűtőfelületek száma és teljesítménye, majd megtervezhető a hőgenerátor.
A fűtési felület kialakítása biztosítja, hogy minden helyiségben előállítsák a szükséges hőmennyiséget. Pontos részletek vannak arról, hogy hány méter csöves padlófűtést telepítenek minden szobába, és ha van szükség hőre. A helyiség méretén, a szoba térfogatán, a beltéri hőmérsékleten és a területen kívül két további befolyásoló tényező is van: A padló feltöltése és a szigetelés le.
Az alkalmasságot a vastagság és a hővezető képesség határozza meg. Meghatározza a hőállóságot – minél alacsonyabb, annál jobb a padlófűtéssel való kombinációban.
A 0,15 m²K / W hőellenállást nem szabad túllépni. Minél nagyobb a hőellenállás, annál lassabban reagál a fűtés. Ezenkívül a magasabb hőellenállás csökkenti a fűtés hatékonyságát: ha túl magas, akkor a fűtővíz hőmérsékletét is meg kell növelni. Ez növeli az energiafogyasztást.
Magas hőállóságú padlóburkolatok:
– szőnyeg (0,12 – 0,15)
– parketta (0,10 – 0,15)
– fa deszka (0,10 – 0,15)
– laminált (kb. 0,044)
Alacsony hőállóságú
padlóburkolatok : – csempe (0,00 – 0,015)
– természetes kő (körülbelül 0,014)
A padlófűtés a megfelelő padlóburkolaton keresztül nagy hőmérsékleten sugároz hőt alacsony hőmérsékleten, ezáltal biztosítva a kellemes belső éghajlatot. Ha a padlófűtést megfelelő szigetelés nélkül helyezik el, akkor a fűtési tekercseken keresztül válogatás nélkül – még az alagsorban is – ad hőt.
Ha a földszinten padlófűtés van felszerelve, akkor a padlót az alagsorba (fűtetlen helyiség) kell szigetelni. Szigetelés nélkül az alagsort melegítik. A szomszédos, ugyanolyan fűtött helyiségekben szigetelő réteg nem szükséges.
A térsugárzók a legközelebb vannak a természetes sugárzó hőhöz. A “konvekciós hővel” ellátott radiátorok mesterséges hőt generálnak, a hűvös levegőt alulról húzzák át a radiátor bordáin, és melegítik. A hő felfelé távozik, és felmelegíti a helyiséget. A levegő azonban nagyrészt kiszárad, ezáltal elősegíti a házpor és atkák képződését.
A padlófűtést korábban a mai szempontból nagyon magas előremenő hőmérsékleten működtették. Ha állandóan “főzőlapon” élsz, ez nem egészséges. Ez a LITHOTHERM története.
A hidraulikus kiegyenlítés biztosítja a fűtés optimális működését. Ez azt jelenti, hogy minden fűtőkört egy bizonyos áramlásra állítanak be. Így egy bizonyos előremenő hőmérsékleten minden helyiség pontosan megkapja a szükséges hőmennyiséget a kívánt szobahőmérséklet eléréséhez.
A múltban a magánépítők gyakran csak egy kérdést tettek fel: „Mit engedhetünk meg maguknak?”. Elsődleges szempont nem volt az, hogy milyen anyagokat használtak az építésben, hanem az, hogy olcsók és gyorsan elérhetők-e. Az ár kérdése ma is felmerül, de:
Az ingatlanok fenntarthatóságának értékelésekor a szakértők figyelembe veszik az életciklus összes szakaszát: a nyersanyag-kitermeléstől az építkezésen át a bontásig. A cél mindig az energia és az erőforrások fogyasztásának minimalizálása. A fenntartható építés során a következő tényezőket kell figyelembe venni:
